Időjárás

Látogatók

628048
Ma
Tegnap
Héten
Előző héten
Hónapban
Előző hónapban
Összesen
303
124
517
626952
2288
10457
628048

IP címed: 54.226.25.246
2024-03-19 10:57

Településről

 

 


A település látképe

Raposka címerében található zöld halom a Szent György-hegyet jelképezi. A hegy felett lebegő szőlőfürtök a híres-neves “Szent György hegyi” borokra utaló motívumok. A Szent György-hegyet a honfoglaló magyarok “Magashegy”-nek nevezték el. Egy 1222-ben keletkezett oklevél említi a hegy régebbi nevét. Később névcsere történt – a szomszédos “Hegymagas” község kapta a hegy nevét – míg a középkorban épült és mára nyomtalanul eltűnt Szent György kápolnáról kapta a hegy a mai nevét. Az alsó pajzsmező “Sárkányölő Szent György lovag” motívuma, a hegy nevére és az újraéledő, évről-évre megünnepelt Szent György Napokra utal. Raposkáról indul a Szent Mihály borút. Néhány éve a Kultúrházban megrendezett, a tájhoz, hagyományokhoz kapcsolódó kiállítás megnyitásával veszi kezdetét a bortúra.

Raposka ősi település. Első írásos említése 1317-ből maradt fenn. A település a Szent György-hegy nyugati lábánál, a modern világ zajától távol megbúvó 260 lélekszámú település. Kelet-nyugati irányban elterülő határát a Tapolca- és a Kétöles- (Viszló-) patak, a Tapolca-Keszthely vasútvonal, valamint a Tapolca-Hegymagas-Szigliget közút szeli át.
A hegyet és közvetlen környékét földtani, növénytani, kultúrtörténeti és tájképi értékei miatt az 1970-es évek közepén tájvédelmi körzetté nyilvánították, ma a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik. Raposkát először 1420-ban Repesoka néven említik. A község a XIII. században még Hegymagashoz tartozik. A középkorban a Veszprémi káptalané. A XVI – XVII. században a Gyulaffy család birtokolja. A török uralom végén az Eszterházy család tulajdonába kerül, egészen a jobbágyfelszabadításig. A község területén 1598-ban egy egykerekű majd a XVII. század végén már két malom működik az egyik a Raposka vagy Alsóhatos malom, a másik a Hatos vagy Szitáskettős malom. Mindkettő a Veszprémi püspök tulajdonát képezte. Bérbeadás útján hasznosították őket. Középkori temploma a XV. században a temető helyén állt. Az újat 1888-ban Kastens tapolcai építőmérnök építette barokk stílusban. Hátsó falán a két világháború hőseinek emléktáblája látható A temetőnél az első világégés hősi halottjainak, egyedi emléket állító fejfái láthatók.

1785 óta Raposka szőlőhegyen is van egy kápolna Páduai Szt. Antal tiszteletére.

A település völgyben fekvő része régi építésű, a műút felöli –bejárati rész az utóbbi évtizedekben épült. Raposka nagyon természet közeli és csendes. A falu közepe táján néhány parasztházat szépen felújítottak, illetve átépítettek. A múlt és a jelen jól megfér egymással az árpád korban már lakott faluban. A Kultúrház mögött új, árnyékos játszótér várja a kicsiket. Aki nyugalomra vágyik az Raposkán megtalálja. A falu lakossága magyar és katolikus vallású. 1923-ig a nemestördemici anyakönyvi kerülethez, 1950-ig a Zala megyei közigazgatási területhez és a tapolcai járáshoz tartozott. 1990 óta ismét önálló település. Hatósági ügyeit a Tapolcai Közös Önkormányzati Hivatal látja el. 1977-ig saját iskolával is rendelkezett. Jelenleg egy Kultúrház látja el a közművelődési feladatokat, melyben könyvtár és eMagyarország pont működik. 
A vasútállomástól jelzett turistaút – a falu főutcáján – vezet a 415 méter magas Szent György-hegy tetejére, közben érintve a 2006-ban átadott Szent György ivókutat és az elhagyott kőbánya udvarában kialakított pihenőhelyet. A hegyről csodálatos körpanorámában gyönyörködhet a természet szépségeit kedvelő és kereső turista. A hegytetőn áthaladva lehet eljutni a bazaltorgonákhoz. A vasúton és közúton egyaránt könnyen elérhető, úgynevezett “zsákutcás” kistelepülés nyugodt környezetével kellemes pihenést és kikapcsolódást nyújt. A természetjárás, a hangulatos szüret és az ahhoz kapcsolható szórakozás emlékezetes marad minden Raposkára látogató számára.
A Szent György-hegy ősi és egyedülálló szőlőkultúrájával, a pincék vendégszerető gazdái kiváló boraikkal hívják és várják leendő kedves vendégeiket.


Szent György-hegy

A 415 méter magas Szent György-hegy a 3-4 millió évvel ezelőtt kezdődött vulkanikus tevékenység eredményeként keletkezett. A rétegvulkánok közé sorolható vulkáni kúp több kitörés során jött létre, ahol tufaszórás, lávaömlés váltotta egymást. A bazalt rátelepült a Pannon-tengerben képződött, több száz méter vastag agyagos, homokos rétegekre. A vulkáni tevékenység lezárulásával a jégkorszak idején a mainál 100-200 méterrel magasabb felszínt a külső erők (víz, szél, napsugárzás stb.) jelentősen lepusztították. A keményebb vulkáni kőzetek jobban ellenálltak az eróziónak, ezért védelmükben, eredeti magasságukban őrződtek meg a pannon laza üledékes rétegek. Mivel a Szent György-hegy és a Tapolcai-medence arculatát meghatározó többi bazaltvulkán a korábbi felszíni viszonyokról tanúskodik, ezért ezen hegyeket tanúhegyeknek nevezzük, melyek szigetként emelkednek ki a Tapolcai-medence síkjából.

Bazaltorgonák

A Szent György-hegy leghíresebb nevezetességei az ÉK-i oldal bazaltképződményei, a 30 méter magasságot és 1,5 méter átmérőt is elérő bazaltoszlopok („bazaltorgonák”). Az oszlopok keresztmetszete ellipszishez közelítő sokszög. Alakjukat a felszínre jutott láva kihűlése során nyerték, amikor az összehúzódó anyag a bazaltlepény peremétől befelé haladva, a kihűlés irányára merőleges felületek mentén felhasadozott. A réseket az időjárás hatásai, a hőingadozás, a fagy, a szél egyre tágították, ami az oszlopok elkülönüléséhez vezetett. Ez a folyamat ma is tart. Az orgonasípok módjára sorakozó kőoszlopok néhol egymás mellett, néhol támaszték nélkül, egyedül állnak. Az erózió ennek megfelelően erősen pusztítja, kerekíti, alakítja az oszlopokat. Az erózió az oszlopok alatti homokos, agyagos pannon rétegeket sem kíméli, s az alapjukat vesztett oszlopok ledőlnek, törmelékükből kőfolyások,
törmeléklejtők alakulnak ki.

Facebook