Uncategorised

Menü

Választási információk

Időjárás

meteoblue

Látogatók

670063

Tegnap

Héten

Előző héten

Hónapban

Előző hónapban

Összesen

180

1178

666685

5116

23230

670063

IP címed: 18.223.29.62

2024-05-17 06:51

Visitors Counter

Ön itt van: Kezdőlap

Uncategorised

DJP Pont

Nyomtatás | E-mail | Találatok: 3199

DJP pont kapcsolat:

ID szám: 2958

Kultúrház 8300 Raposka, Fő utca 51.

Elérhetőségek:
Telefon/fax: 87/ 510 – 458
Email:pmhiv.telehaz@raposka.hu

Honlap: www.raposka.hu

Rudolf Mária – DJP mentor
Tel:+36-20-438-0233

eMagyarország pont – Könyvtár – Kultúrház
Kovácsné Ottó Krisztina – kulturális ügyintéző
tel.+3620-354-6798

Nyitva tartás idő:
Hétfő 9-17 óra
Kedd 9-17 óra
Szerda 9-17 óra
Csütörtök 9-17 óra
Péntek 11-18 óra
Szombat 14-15 óra

Vasárnap ZÁRVA

Testvértelepülésünk – Ebenheim

Ebenheim Németország keleti részében, Thüringia tartományban,, Gothai körzetben helyezkedik el: Gemeinde Ebenheim 99880 Hörselgau Waltershauser Strasse 16a A testvértelepülés távolsága /csak oda/: 970 km.
A községet Wolfgang Schönau polgármester és 6 képviselő irányítja. A hivatali ügyek intézése körzetesítve van, melynek központja Hörselgauban található.
Lakóinak száma: 260 fő.
A lakosság nagy része a környező városokban dolgozik, illetve a mezőgazdaságban talál munkát. Több egyesület működik a községben, ami hozzájárul a település jó közösségi életéhez. Így találkozhatunk tűzoltó, kisállattenyésztő, farsangi, búcsúi és templom énekkari egyesülettel.

Raposkával 1998. évben történt meg a kapcsolatfelvétel, amikor az ebenheimi küldöttség a településre látogatott. 2000. 2003. és 2005. évben a raposkaiak látogattak Ebenheimbe, 2001 és 2004-ben az ebenheimiek viszonozták a látogatást.

2005. augusztus 28-án a két község Testvértelepülési Szerződést kötött.

2007-ben tavasszal a Szent György-hegyi Napok rendezvényein, július 28-án pedig az átépített és felújított kultúrházunk átadási ünnepségén és másnap a falunapon vettek részt ebenheimi barátaink.

Ebenheim története
/www.ebenheim.de honlapról/

Ebenheim Németország Thüringiai tartományában, Gotha körzetében, a Nesse folyó partjának közelében fekszik.
A monda szerint 454. évben Erfa urai egy falut építettek ezen a helyen, amit Nebenhayn névre kereszteltek. A szó jelentése a „tiszafa-liget”-ből (tiszafával való fűtés) származik, ami nagyon elterjedt volt. Erfa urai a Fuldai apátságtól igazságszolgáltatási jogot kaptak.
A lakosság fő megélhetési forrását a földművelés és a szarvasmarha tenyésztés jelentette. A gabonafajták közül a búza és a zab termesztése volt a jellemző, a rozs kevésbé. A település körzetében kiváló rét és legelő található, számos forrás, egy kis tó, néhány állatúsztató. Ebből következik, hogy bár a település egy magaslaton fekszik, vízhiánytól mégsem kell tartani.
Hans Erfa 1472. év első vasárnapján Hopfgarteni Ritter Dietrichnek eladta a falut a környezőtelepülésekkel együtt 4.000.-holland gulden áron, ezzel együtt a Fuldai Apátságot Hopfgarten urai vették birtokba 1474. évtől.
A templomot a mellette található toronnyal együtt 1601-ben újjáépítették. Az északi fal egy darabja a Karoling-korból származik.
A toronyban lévő három harangot 1482-ben öntötték. A plébániahivatal nagyon régi, az iskolát a falu saját költségére 1734-ben újjáépítette 345.-holland guldenért.
A sörfőzési jog gyakorlását-amit a település már régi idők óta megszerzett- a 18. században ismét foganatosítani akarták, evégett előállt egy hosszadalmas per Gotha és Waltershausen településekkel, amiből végül Ebenheim került ki győztesen. Ezután a herceg egy új sörfőzdét építtetett (a pontos helyéről nincs tudomás).
A „harmincéves háború” (1618-1648) megfizethetetlen terheket hozott a falunak. A lakosságnak rövid időn belül 14.797.-holland guldent kellett a hadsereg számára begyűjteni, majd később a „hétéves háború”-ban (1756-1763) 1757. szeptember-október hónapokban újabb 2.264.-holland guldent kellett a településnek fizetnie a francia csapatok szállítási költségére.
A későbbi időkben (1840) a Hopfgarten család urai lemondtak az őket megillető sörfőzési jogukról az uralkodó Coburg-ház és Gotha javára.
Ugyancsak megváltották 1862-ben a papi hivatal és az iskola örökösödési adóját, valamint a házak és földterületek után fizetendő 25-szörös adót.
1849-ben a templomban bevezették a perselyes pénzgyűjtést, míg 1862-ben meghatározták a birodalmi pénzt.
Végül megemlítendő még, hogy 1862-ben megalapították a Mezőgazdasági Egyletet.

Ebenheim Gotha körzet észak-nyugati lábánál, egy főútvonal mentén, 350 m-re a tengerszint felett fekszik. Az egykori településközpont, amely a templom körül alakult ki a korai középkorban két kapun át volt elérhető. A nyugati oldalon lévő tölgyfa kapuszárfa egy darabját az útépítések során a közösségi faluház magasságában megtalálták, mely jelenleg a Gothai Természetrajzi Múzeumban található.

Ebenheim környéke
Ebenheim település egy fennsíkon fekszik Hainich és a Thüringiai erdő között. Nyugatról Ettenhausen, Hastrungsfeld, Burla, délről Mechterstädt, keletről Weingarten és Friedrichswerth, északról pedig Haina községek határolják.
Haina és Ebenheim között van a Nesse-völgy- a legszebb része a Nesse folyónak a torkolattól a forrásig. Itt található két darab természetes mészkőből épített boltíves híd. A keletre található „ötholdas” hídon át egy út vezet a Nesse folyó kanyarulatához, mely 5 hold nagyságú. A nyugati oldalon levő hídnak sajnos nagy részét a szovjet hadsereg a háború során lerombolta. Ez az út vezet Ettenhausenbe a Nesse-völgyön át.
Ebenheimben működő egyesületek:
1/ Tűzoltó Egyesület
2/ Kisállat-tenyésztő Egyesület
3/ Farsangi Egyesület
4/ Búcsúi Társaság
5/ Templomi Kórus
6/ Sportegyesület

Ebenheim- Raposka

Ebenheim 2000. év óta baráti kapcsolatot tart fenn Raposka községgel. Ez a kapcsolat Raposka község részéről hirdetés által valósult meg. Ebenheim képviselőtestülete nagy örömmel indult egy meghívás kapcsán Magyarországra látogatóba.
A magyar partnertelepülés szívélyesen fogadta a csoportot, és egy nagyon változatos program került összeállításra. Legfőképpen az emberek kedvessége és a szívélyes vendégszeretet jellemezte a találkozást.
Az első látogatás során a következő programban volt része a testületnek:
Első nap: Tapolcai városnézés a gyönyörű Malom-tóval, amit Magyarország Velencéjének is neveznek. A raposkai képviselőtestület tagjaival a városközpont megtekintése a Tavasbarlanggal, csónakázással együtt.
Következő nap: komppal átkelés Fonyódra, a piac és a központ megtekintése.
A raposkai képviselőtestület 2001-ben látogatott Ebenheimbe.
A következő évben az ebenheimi focicsapata utazott Raposkára egy baráti futballmérkőzésre.
2003. év augusztusában az új testület tett látogatást Ebenheimben.
A viszontlátogatás 2004. augusztus 28-án volt Raposkán.
2005 augusztusában Raposka községből 36 fő érkezett Ebenheimbe.
A tradicionális Szent György-hegyi ünnepségen 2006. áprilisban 12 fővel vett részt Ebenheim.
A következő évben, az ebenheimi tűzoltóság 275 éves évfordulójára egy delegáció érkezett Raposkáról és vett részt az ünnepségen.
2007-ben szintén a hegyi ünnepre 14 polgár látogatott el Magyarországra, és még ugyanebben az évben július 07.-én a raposkai kultúrház felújításának ünnepére is utazott egy csoport, ahol futballmérkőzésen is részt vett.
2008-ban a magyar barátokkal közösen került megtartásra az ebenheimi templombarlang évfordulójának ünnepe.
2009-ben a Szent György-hegyi Napok rendezvényén újabb 9 fővel vett részt Ebenheim vendégként.
Novemberben Ebenheim képviselőtestülete meghívta magyar barátait Raposkáról a Berlini Fal lebontásának 20 éves évfordulójára.

Raposkai Visszhang

Nyomtatás | E-mail | Találatok: 5330

Raposkai Visszhang – Raposka Önkormányzatának ingyenes kiadványa

Településről

Nyomtatás | E-mail | Találatok: 6127

A település látképe

Raposka címerében található zöld halom a Szent György-hegyet jelképezi. A hegy felett lebegő szőlőfürtök a híres-neves “Szent György hegyi” borokra utaló motívumok. A Szent György-hegyet a honfoglaló magyarok “Magashegy”-nek nevezték el. Egy 1222-ben keletkezett oklevél említi a hegy régebbi nevét. Később névcsere történt – a szomszédos “Hegymagas” község kapta a hegy nevét – míg a középkorban épült és mára nyomtalanul eltűnt Szent György kápolnáról kapta a hegy a mai nevét. Az alsó pajzsmező “Sárkányölő Szent György lovag” motívuma, a hegy nevére és az újraéledő, évről-évre megünnepelt Szent György Napokra utal. Raposkáról indul a Szent Mihály borút. Néhány éve a Kultúrházban megrendezett, a tájhoz, hagyományokhoz kapcsolódó kiállítás megnyitásával veszi kezdetét a bortúra.

Raposka ősi település. Első írásos említése 1317-ből maradt fenn. A település a Szent György-hegy nyugati lábánál, a modern világ zajától távol megbúvó 260 lélekszámú település. Kelet-nyugati irányban elterülő határát a Tapolca- és a Kétöles- (Viszló-) patak, a Tapolca-Keszthely vasútvonal, valamint a Tapolca-Hegymagas-Szigliget közút szeli át.
A hegyet és közvetlen környékét földtani, növénytani, kultúrtörténeti és tájképi értékei miatt az 1970-es évek közepén tájvédelmi körzetté nyilvánították, ma a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik. Raposkát először 1420-ban Repesoka néven említik. A község a XIII. században még Hegymagashoz tartozik. A középkorban a Veszprémi káptalané. A XVI – XVII. században a Gyulaffy család birtokolja. A török uralom végén az Eszterházy család tulajdonába kerül, egészen a jobbágyfelszabadításig. A község területén 1598-ban egy egykerekű majd a XVII. század végén már két malom működik az egyik a Raposka vagy Alsóhatos malom, a másik a Hatos vagy Szitáskettős malom. Mindkettő a Veszprémi püspök tulajdonát képezte. Bérbeadás útján hasznosították őket. Középkori temploma a XV. században a temető helyén állt. Az újat 1888-ban Kastens tapolcai építőmérnök építette barokk stílusban. Hátsó falán a két világháború hőseinek emléktáblája látható A temetőnél az első világégés hősi halottjainak, egyedi emléket állító fejfái láthatók.

1785 óta Raposka szőlőhegyen is van egy kápolna Páduai Szt. Antal tiszteletére.

A település völgyben fekvő része régi építésű, a műút felöli –bejárati rész az utóbbi évtizedekben épült. Raposka nagyon természet közeli és csendes. A falu közepe táján néhány parasztházat szépen felújítottak, illetve átépítettek. A múlt és a jelen jól megfér egymással az árpád korban már lakott faluban. A Kultúrház mögött új, árnyékos játszótér várja a kicsiket. Aki nyugalomra vágyik az Raposkán megtalálja. A falu lakossága magyar és katolikus vallású. 1923-ig a nemestördemici anyakönyvi kerülethez, 1950-ig a Zala megyei közigazgatási területhez és a tapolcai járáshoz tartozott. 1990 óta ismét önálló település. Hatósági ügyeit a Tapolcai Közös Önkormányzati Hivatal látja el. 1977-ig saját iskolával is rendelkezett. Jelenleg egy Kultúrház látja el a közművelődési feladatokat, melyben könyvtár és eMagyarország pont működik.
A vasútállomástól jelzett turistaút – a falu főutcáján – vezet a 415 méter magas Szent György-hegy tetejére, közben érintve a 2006-ban átadott Szent György ivókutat és az elhagyott kőbánya udvarában kialakított pihenőhelyet. A hegyről csodálatos körpanorámában gyönyörködhet a természet szépségeit kedvelő és kereső turista. A hegytetőn áthaladva lehet eljutni a bazaltorgonákhoz. A vasúton és közúton egyaránt könnyen elérhető, úgynevezett “zsákutcás” kistelepülés nyugodt környezetével kellemes pihenést és kikapcsolódást nyújt. A természetjárás, a hangulatos szüret és az ahhoz kapcsolható szórakozás emlékezetes marad minden Raposkára látogató számára.
A Szent György-hegy ősi és egyedülálló szőlőkultúrájával, a pincék vendégszerető gazdái kiváló boraikkal hívják és várják leendő kedves vendégeiket.

Szent György-hegy

A 415 méter magas Szent György-hegy a 3-4 millió évvel ezelőtt kezdődött vulkanikus tevékenység eredményeként keletkezett. A rétegvulkánok közé sorolható vulkáni kúp több kitörés során jött létre, ahol tufaszórás, lávaömlés váltotta egymást. A bazalt rátelepült a Pannon-tengerben képződött, több száz méter vastag agyagos, homokos rétegekre. A vulkáni tevékenység lezárulásával a jégkorszak idején a mainál 100-200 méterrel magasabb felszínt a külső erők (víz, szél, napsugárzás stb.) jelentősen lepusztították. A keményebb vulkáni kőzetek jobban ellenálltak az eróziónak, ezért védelmükben, eredeti magasságukban őrződtek meg a pannon laza üledékes rétegek. Mivel a Szent György-hegy és a Tapolcai-medence arculatát meghatározó többi bazaltvulkán a korábbi felszíni viszonyokról tanúskodik, ezért ezen hegyeket tanúhegyeknek nevezzük, melyek szigetként emelkednek ki a Tapolcai-medence síkjából.

Bazaltorgonák

A Szent György-hegy leghíresebb nevezetességei az ÉK-i oldal bazaltképződményei, a 30 méter magasságot és 1,5 méter átmérőt is elérő bazaltoszlopok („bazaltorgonák”). Az oszlopok keresztmetszete ellipszishez közelítő sokszög. Alakjukat a felszínre jutott láva kihűlése során nyerték, amikor az összehúzódó anyag a bazaltlepény peremétől befelé haladva, a kihűlés irányára merőleges felületek mentén felhasadozott. A réseket az időjárás hatásai, a hőingadozás, a fagy, a szél egyre tágították, ami az oszlopok elkülönüléséhez vezetett. Ez a folyamat ma is tart. Az orgonasípok módjára sorakozó kőoszlopok néhol egymás mellett, néhol támaszték nélkül, egyedül állnak. Az erózió ennek megfelelően erősen pusztítja, kerekíti, alakítja az oszlopokat. Az erózió az oszlopok alatti homokos, agyagos pannon rétegeket sem kíméli, s az alapjukat vesztett oszlopok ledőlnek, törmelékükből kőfolyások,
törmeléklejtők alakulnak ki.

Polgármesteri köszöntő

36. oldal / 37